nem tehetek róla..

este jött, játékos, érzéki volt a csókja, izgató az érintése, forró az ölelése. még megágyazni sem hagyott, letámadás volt a javából. tudta mit csinál, és hogyan csinálja, lágyan simító, határozottan haladó...

ahogy újra, és újra felfedezi a testem:

odaadó, és szorgalmas, könnyed, és változatos és mégse ment. minden érintése feltüzelt, de egy sem akart elégetni.

imádtam, mélyen magamban, minden porcikámmal éreztem őt, szorítottam, nem engedtem. rajongtam a földön egymásnak esős, vadul, mozgalmasan magáévá tevő mivoltáért.

csodálatos érzés vt, mikor átölelt, hozzábújtam, amikor a hajnali hidegben, kicsit anyáskodva visszatakargattam, nehogy megfázzon a nyitott ablak alatt..