mára a világ legsekélyesebb témáját ötlöttem ki :) mivel ez /mint egyébként minden más is a témában/ abszolut relatív.
eleve honnan nevezzük a "szájra puszit" csóknak? -személy szerint én már akkor is annak nevezem, ha van egy lehelletnyi kis ajakjáték a dologban, de van aki még a torkában lefetyelő blöki nyelvet is batáti gesztusnak értékeli...
ha a csókról beszél valaki mindig elmeséli az első csók történetét, ami vagy igaz, vagy nem, vagy úgy igaz, vagy kicsit máshogy.. asszem most én is elmesélem, bár igazából semmi extrém nincs benne, és emlékezni is csak azért emlékszem, m csak egy ocsmány fogadás árán sikerült kipréselnem az imádott fiúból azt a bizonyos elsőt.
ált suli, 7. o. szeptember tájéka /augusztusban kötöttünk fogadást, némettáborba :D / a fogadás tárgya nem képzi a blog tárgykörét, meg már homályosak egyes részek, hozzákölteni pedig nem akarok... sz'al vt egy fogadás, el kellett veszítenem ahhoz, h bevasalja rajtam a nyereményét, uh egyenes út vezetett egy baromi nagy égéshez..
aztán mint szende szűz, pár hétig játszottam, a "jaj hát hogy történhetett ez velem? én nem akarom... " játékot, míg egyik nap suli után elkapott. /vidéki kisváros, akkoriban még elitnek számító ált sulija, ma már erősen lecsúszóban, de ez lényegtelen... és egy gyönyörű platánsor ami a suli és a buszmegálló közt terül el./ félúton a buszmegálló felé ért utol, és közölte h ma behajtja az adósságom.. aztán megtette, és mint ludas mátyás ő is háromszor verte le. :)
olyan mérvű konkrétumokat, mint h milyen ízű, tempójú, technikájú vt már nem tudok visszaidézni, de egy első csóknak elment, sőt, egészen felnőttesnek gondoltam akkor, úgy h olyan igazi mint ahogy a nagyok csinálják.. talán olyan vt,
még két olyan ember van akire emlékszem részletesebben, az első már szakközép, 1-2 kb. hatalmas, puha nyelve vt, és iszonyatos nyáladzásokat művelt, majdnem ő vette el lányságom, aztán mégse m még kiscsaj vtam a nagylánykodáshoz... de azért értékes dolgokat tett azzal a nagy és puha nyelvével... :P
a másik rettentő emlékezetes is a szakközép időszaka, méghozzá nemsokkal a puhanyelvű után.. :) ő olyan vt mint egy tornádó, végigsöpört rajtam, a számba, de annyira h a nyelvem elzsibbadt a szédültségtől.. ő amolyan suli nagymenője vt, és ő is csatlakozott a majdnem megkapta táborba :)
aztán itt van csoffadtkám, akiről tudni kell h sok éven át csiki-csuki szerelem vt, ha neki kellettem akkor ő nekem nem.. és fordítva, aztán ahogy elkerültem a nagyfaluba mégis összekeveredtünk, másfél évig nagy szerelem aztán egyik napról a másikra vége. de 3 hét múlva ismét az ágyban, aztán kisebb megszakításokkal azóta is... ő csókügyileg olyan átlagos, mondhatnám standardnak, olyan nem rossz, de azért vt már jobb is :) ez a "jóember", több mint szex, de messze nem pár, uh innen a társas szingli kifejezés. :)
ennyi mese után még egy fél mondat erejéig vissza a címben foglaltakhoz. :)
magamról tudom, h az előismeretek mennyit is számítanak abban, h vkinek a csókja bejön-e vagy sem, hiszen ha vkiről tudjuk rettentően menő, és klassz dolog a csajának lenni, akkor istenítjük a nyálas, lagymatag, vagy éppen gyomorszájig bemászós fújtós smacit is, holott azért a lelkünk mélyén tudjuk h gáz, mitöbb kellemetlen amit a kedves tesz, de vehetem az ellenpéldát, ami így a vizsgaidőszak táján esett meg velem, egy elcseszett randin, h annyira kisfiúként kezeltem a srácot, h nem vettem észre h azért még nem olyan elbaszott, sőt egészen alakítható lenne, sőt a saját ízlésemre alakíthatnám, de mégse tettem, m abból indultam ki, h hiába diplomázik vki, ha ránézésre is fiatalkorúak megrontásával csuknak le, ha elkapnak vele :)
jó hosszú félmondat lett, :) és talán kár is több szót fecsérelni a témára :) mindenki keresse meg a saját izlését :)
Utolsó kommentek